A megemlékezés keretében a 4. óra alatt egy 30 perces rádióműsort hallgattunk meg az osztálytermekben.
Kezdetben a műsor Budapest utcáin játszódott, ahol egyetemi diákok tüntettek az elnyomás, és végtelen kiszolgáltatottság ellen. A tüntetők egymást biztatták, közben az idegen hatalom megszállása ellen emeltek szót. Elhangzott a független Magyarország követelménye, a Sztálin szobor ledöntésének vágya és a szovjetek távozását követelő Ruszkik, haza! felszólítás is. Iskolánk humán tagozatos tanulóinak előadásában, átérezhettük azt, amikor hozzánk életkorban közel álló fiatalok álltak ki olyan jogokért, amik ma természetesnek veszünk. A demokrácia, a többpártrendszer és az ország függetlensége ma már megkérdőjelezhetetlen érték, de nem volt ez mindig így.
Később a műsor egy kórházban folytatódott. Ide érkeztek folyamatosan a forradalomban megsérült tüntetők és diákok. Ők a szovjet csapatok támadásaiban sérültek meg. Szörnyű pillanatokat idéztek azok a dialógusok, amik a tömeget ért sortüzekről számoltak be. A tüntetők ellen küldött katonák nem tiszteltek senkit és semmit, nekik mindegy volt, hogy a golyó fiatalt vagy öreget, férfit vagy nőt ér el. A sérültek reménytelen körülmények között kerültek kórházba, kevés volt az olyan bátor orvos, aki egyáltalán el merte látni őket.
A műsor egy híradós bejátszással zárult, mely arról szólt, hogy a szovjet erők tüzet nyitottak a tüntető egyetemistákra.
A nap folyamán lehetett a megemlékezéssel kapcsolatos szavakat küldeni a Tóth Ilona (Api) nevű Facebook-profilnak.
A színvonalas műsort Borhegyi Péter tanár úr vezetésével a gimnázium 10.B osztályának tanulói készítették és adták elő.
Az alábbi galéria október 23-ig még frissül, érdemes időnként visszanézni!
Cserháti Zalán